THE ETERNAL CYCLE:
NEIGHBOURS, ALLIES AND/OR RIVALS –
SERBO/HUNGARIAN RELATIONS IN THE MIDDLE AGES (895–1541)

Mobirise Website Builder

Vladeta Petrović

SERBIAN MEDIEVAL FORTRESSES AND THEIR SUBURBS (13–15TH CENTURIES)

>>> download article (.pdf)


DOI: 10.34298/ZR9788677431587.P087
UDC: 911.375:711.4](497.11)”12/14”
pp. 85-104
language: english

Abstract:
The paper deals with the suburbs of Serbian medieval cities. In the first half of the 15th century, almost all major Serbian cities had their suburbs, often unfortified. They were the centres of economic life and the majority of the urban population lived there. The inhabitants of these cities included numerous artisans – potters, blacksmiths, masons and armorers – who worked to meet the everyday needs of the population and the city. Within fortified suburbs, there were numerous residential buildings for civilians and facilities for storing food, beverages and weapons.

Keywords:
city, fortress, ramparts, suburbs, trade, craftsmanship, water supply system, food, beverages, Middle Ages, Serbia, Novo Brdo, Prizren.

Владета Петровић

СРПСКЕ СРЕДЊОВЕКОВНЕ ТВРЂАВЕ И ЊИХОВА ПОДГРАЂА (13–15. ВЕК)

Резиме

У сенци тврђава развијају се подграђа, као центри трговачке и занатске делатности. Она су била средишта привредног живота и у њима је живела већина градског становништва. У подграђима су се налазиле бројне стамбене зграде цивилног становништва, цркве, објекти за чување хране, пића и оружја. Између њих су се простирале градске улице и тргови. Куће у подграђима и трговиштима најчешће су грађене од дрвета. Наравно било је и камених кућа као што је случај у Трговишту. Житнице или житне јаме налажене су и у бројним утврђењима и градским насељима. То су углавном били укопи различитих основа, са зидовима обложеним слојем глине, каменом или дрвеним даскама. Житнице су се налазиле у унутрашњости стамбених објеката или изван њих. Начин коришћења водених ресурса у средњовековним утврђењима и градским насељима био је условљен топографским, геолошким и хидролошким карактеристикама сваког локалитета. Већа градска насеља су због великих потреба за питком и техничком водом, имала више комбинованих извора водоснабдевања – коришћена је речна, изворска, бунарска и атмосферска вода.


Vladeta Petrović

SZERB KÖZÉPKORI VÁRAK ÉS KÜLVÁROSAIK (13–15. SZÁZAD)

Rezümé

A közpkori várak és erődök árnyékában külvárosok alakultak ki, amelyek a kereskedelmi és kézműves tevékenység, a gazdasági élet központjai voltak, és bennük élt a város lakosságának nagy része. A külvárosokban számos polgári lakóépület, templomok, élelmiszer-, ital- és fegyvertároló létesítmények voltak. Az épületek között kialakultak a város utcái és terei. A külvárosi házak és a piacterek többnyire fából épültek. Természetesen kőházak is voltak, amint azt Trgovište példája is alátámasztja. Magtárak vagy gabonagödrök számos erődítményben és városi településen találhatók. Ezek többnyire különböző alappal rendelkező ásott gödrök voltak, a falakat agyag-, kő- vagy fadeszkaréteggel bélelték ki. A magtárak lakóépületeken belül vagy kívül helyezkedtek el. A középkori erődítmények és városok vízellátását a domborzati, geológiai és hidrológiai adottságok határozták meg. A nagy ivóvíz és technológiai víz iránti igények miatt a nagyobb városi települések több kombinált vízellátási forrással rendelkeztek: folyó-, forrás-, kút- és légköri vizet is használtak.


Offline Website Creator